Mért italok a kocsma kínálatában
A leggyakrabban mért italok a kocsmában főleg a bor, a pálinka és a sör volt. Érdemes utánanézni, hogy mindegyik ital milyen múlttal rendelkezik és akkor gyors következtetéseket lehet levonni, hogy mikor és mit ittak a kor emberei. A borszőlő termesztése egészen IV. Béla korához vezethető vissza. Már ekkor jelentek meg róla írások, hogy a szőlőt szerzeteseknek ajándékozta. A jó bor a kocsma birtokába is került, így bárki megkóstolhatta az isteni nedűt. A bortermelés ebben az időben igencsak nagy haszonnal járt. III. Károly törvényben szabályozta a borhamisítást. A legfinomabb borokat az egri és tokaji vidékhez kötik, de természetesen ezek mellett meg kell említeni a szekszárdi, villányi és budai borokat is. A sör múltja egyidős szinte a bor múltjával. Az árpából készült szeszes italt ismerték először, amit már az első magyar írások is megemlítenek. Utána érkezett meg a kölesből főzött kuno is. A legrégebbi magyar sört viszont felforrt vízből készítették el. Ehhez félakós hordókat használtak, amihez 15 köböl árpát és 2 köböl komlót használtak fel. Az íze fenséges volt. A felső erjedési folyamatoknak köszönhetően, a sörnek savanykás íze van. Ezeknek köztudottan alacsony volt az alkohol- és cukortartalma is. Majd a pálinka is megjelent a hazai kocsmák kínálatában. Évszázadokig tiltották és büntették a készítését és forgalmazását is. A borfogyasztás csökkenésének megakadályozásának érdekébe hozták meg ezt a tilalmat. Pálinkát nemcsak gyümölcsből főztek, hanem rozsból, zabból, tönkölyből is.